Chapter 6

Miután vettem egy frissítő zuhanyt, felöltöztem, kifésültem a hajam, fogat mostam s késznek is nyilvánítottam magam. A sminkeléssel nem pazaroltam az időt.

Alsó ajkamba harapva, halkan dobtam a neszesszeres táskát a már bevetett ágyra. Harry az ablaknál állt, a párkányra támaszkodva. Háta mögé osonva fontam hasa köré karjaimat, arcomat pedig a hátába fúrtam. Belemosolyogtam pulóverébe, amikor hatalmas kezei közé rejtette az én kicsiny kis mancsaimat.
- Indulhatunk? - fordult szembe velem, szorosan magához vonva. Elbűvölve térképezte fel arcom, majd egy puszit lehelt az orrom hegyére. Kuncogva bólintottam egyet.
Amint megkaptam a zárójelentésem és a kiváltani való recepteket, Haz összekulcsolta ujjainkat s kimentünk a kocsijához. Az utazótáskámat a hátsóülésre dobta, aztán beült mellém s elindultunk a Styles-rezidencia felé.
- Imádom ezt a dalt - mosolyodtam el, amikor az énekes bekapcsolta a rádiót. Fejemet az ablaküvegnek döntve dúdoltam a dallamot, akárcsak a mellettem helyet foglaló fiú. Combomon pihenő kezemet a sajátjába rejtve kezdett el énekelni egyre hangosabban. Jóleső remegés futott végig rajtam, ahogy egyszerre hallgattam a két előadót. Vigyorogva pillantottam Harry-re. - Nem gondolkodtatok még azon a fiúkkal, hogy kiadjatok egy duettet Ed-el?
- Igazából felvetettük már ezt a vezetőségnek, de egyenlőre még nem kaptunk visszajelzést. Bár, mostanában aligha lenne időnk a stúdiózásra - mosolyodott el, miközben leállította a motort. Kicsatolta a biztonsági övét s rám vigyorgott. Erős késztetést éreztem, hogy mutatóujjammal végighúzzam azokat a gödröcskéket, melyek akkor mutatkoznak meg igazán, mikor széles vigyor terül el a fiú arcán. - Megérkeztünk.
Ereimben izgatottság terjedt el, amikor Harry az udvarba terelt. Tekintetemet azonnal magához vonzotta a reneszánsz korabeli szökőkút, aminek közepén egy puttó kapott helyet. A füves területen igényes nyírt bokrok s fák pihentek.
- Ha ennyire lekötött az udvar, nem is tudom, mi lesz akkor, ha meglátod az üvegházat. Teles teli van virágokkal, a világ minden tájáról - fülig érő vigyorral és gyermekded pislogással fordultam a hang irányába. A bámészkodásban le sem tojtam a fiút, aki a bejárati ajtónál várakozott. - Gyere, mert a végén megfázol!
- Ígérd meg, hogy körbevezetsz majd ház körül is! - vettem elő kiskutya nézésemet, melyet szájbiggyesztéssel is megtoldottam. Haz rekedtesen felkuncogott, miközben lerúgta a csizmáit a komód elé. Kabátját felakasztotta a fogasra, aztán rám mosolygott. - Nézz körbe, én addig felviszem a táskád a szobádba!
Nem kellett kétszer kérnie. Lábaim önálló életre kelve indultak el a nappali felé. Tisztán hallottam az állam koppanását a padlón. A tágas és egyáltalán nem giccses helységben rengeteg fénykép, emléklap és díj kapott helyet. A szekrények polcait DVD-k, könyvek és apróbb porcelánfigurák töltötték be. Vágyakozva simítottam végig a hófehér cserépkandalló párkányán; szemeim előtt láttam a lángokat, melyek másodpercek alatt elnyelik a fát.
- Varázslatos, nem igaz? - egy pillanatra összerezzentem az énekes hangjától. Hevesen bólogattam, miközben odamentem hozzá. Karjaimat csípője köré fonva pipiskedtem fel ajkaihoz. Nyelvünk gyengéd játékba kezdett egymáséval. Ujjaim erősen vájódtak a vékony póló anyagába, amikor a fiú belemarkolt a fenekembe. Elsötétült szemekkel húzódott el annyira, hogy homlokát az enyémnek döntse. - Alig várom, hogy magamévá tegyelek a kanadalló előtti szőnyegen. Nincs annál romantikusabb, mikor csak a lángok adnak fényt az egész szobában.
- Mindent a maga idejében, Mr Szexéhes. Előbb látni szeretném a konyhát, az étkezőt és az emeletet... - mondtam elhúzódva Harry-től, aki tetetett felháborodással összeszorította a száját. Magára hagyva a srácot fedeztem fel a konyhát, majd az étkezőt. Teljesen más színvilágot képzeltem el, de amit láttam... Egyszerűen fantasztikus. Biztos vagyok benne, hogy Haz segítségére volt egy lakberendező is.
Fütyörészve mentem vissza a nappaliba. A kandallóban már lobogott a tűz, a dohányzóasztalon egy üveg bor és két borospohár pihent. Értetlenkedve néztem körbe. Egy aprócska neszt sem hallottam a konyhából, mikor arra jártam. Harry olyan, mint egy macska. Hangtalanul tesz-vesz, nem hagy nyomot maga után és még aranyos is.
- Mielőtt megkóstolnánk ezt az állítólag isteni vörösbort és ellazulnánk, megmutatnám a lakosztályod - jelent meg a lépcső aljában az énekes. Félénken követtem a fiút, aki kettesével szedte a fokokat. Egy hosszú folyosóra érve nyitott be rutinosan a második ajtón. Fülig érő szájjal nyújtotta felém a jobbját. - Nincs okod a félelemre! Ez a legnyugodtabb környék az egész városban. Itt vagyok én is...
- Ó, micsoda lovag... Hol hagytad a páncélod, Sir? - néztem viccelődve a háta mögé, mire megforgatta a szemeit s beterelt a szobába. Lecövekeltem. Első látásra belehabarodtam a helységbe. Minden egyes négyzetcentimétere olyan volt, amilyen valójában vagyok. Túlságosan csajos. - Istenem... Ez...
- Tetszik? - kérdezte reménykedve, én pedig válaszom jeléül az ágyra ugrottam. Magamhoz öleltem az egyik díszpárnát s közben a mennyezetről lelógó, lila csillárt kémleltem. Arrébb csúsztam, amikor besüppedt mellettem a takaró. Arcomat a fiú felé fordítva vigyorodtam el, majd egy puszit leheltem az arcára. - Köszönöm. Mindent.
- Ugye tisztában vagy a lila szín jelentésével? - termett pillanatok alatt fölöttem, karjaival a fejem mellett támaszkodva. Egy mondat kongott csupán a fejemben, amit már nem tudom, kitől hallottam még régebben: A lila a kielégítetlenség színe... Egyik kezemet Harry arcára simítottam, a másikat pedig az övcsatjához. Alig értem öléhez, azonnal felmordult. Pimasz vigyor kúszott duzzadt ajkaira. - Úgy érzem, sok időt fogunk ebben a szobában tölteni...
A levegő hihetetlen gyorsasággal forrósodott fel körülöttünk. Mindössze néhány csók csattant el s csak a felsőink kerültek le rólunk, meg kellett szakítanunk a dolgot. A gyomrom hangos korgás formájában adta tudtomra, hogy muszáj leszek valamit enni. Haz a nyakamba fúrva arcát fojtotta el hangos nevetését. Játékosan a hátára csaptam.
- Remélem, tudsz főzni. Ha jól tudom, a vörösborhoz remekül illik a marhahús vagy esetleg a kacsa - ültem fel, aztán leugrottam az ágyról és visszavettem a pulóverem. Az énekes nem zavartatta magát. Félmeztelenül, mindössze farmernadrágban és zokniban robogott le a konyhába. Kuncogva követtem, majd felugrottam a pultra. Ösztönösen pakolta elő a hozzávalókat, akár egy szakács. Elismerően hümmögtem. - Igazán megemlíthetted volna a legutóbbi randinkon, hogy nem bénázol a tűzhely körül...
- Nem szándékoztam lelőni a poént még idő előtt. Ez viszont egy kiváló alkalom arra, hogy brillírozzak előtted valamit... Nemcsak az ágyban - kacsintott rám bárgyú vigyorral; az arcom villámgyorsan felvette a paradicsom színét. Megforgattam a szemeimet. - Valld be, hogy ott is remekelek!?
- Nálad édesebb, figyelmesebb, kedvesebb és dögösebb partnert még álmomban sem találhattam volna...  - mondtam mosolyogva, mindenféle szarkazmus nélkül. Komolyan gondoltam a szavaimat.
Az étel köret részében én is kivettem a részemet; megpucoltam és hasábokra vagdostam a krumplit, majd előmelegítettem a serpenyőben az olajat s nekiláttam a sütésnek. Harry ez idő alatt megpárolta a zöldségeket, illetve a marhahúst és mindezt összefőzte tejszínnel. A különböző fűszereknek köszönhetően mennyei illatok keringtek a helységben. Bő fél óra múlva készen is lettünk a vacsora elkészítésével.
- Együnk az étkezőben vagy inkább a nappaliban? - vonta fel kíváncsian a szemöldökét az énekes, miután lekapcsolta a főzőlapot.
- Nappali - vágtam rá gondolkodás nélkül, miközben kerestem két tányért meg egy-egy villát s kést. Haz biccentett egyet, aztán átment az említett házrészbe és rakott egy jókora fahasábot a tűzre. Nem bírtam kivárni, hogy hűljön egy kicsit a tejszínes-zöldséges hús, így mohón belekóstoltam. A nyál összefutott a számban az egymással remekül harmonizáló ízektől.
Néhány percnyi várakozás után letelepedtünk a kanapéra. Harry töltött egy kevéske bort mindkettőnk poharába, majd koccintottunk és nekiláttunk az evésnek. A szemkontaktust azonban egyszer sem szakítottuk meg. Mondhatni szavak nélkül is megértettük egymást.

-------------------------

Sziasztok!

Kicsit későn, de még szombaton sikerült hozni a folytatást :) Köszönöm az előző fejezethez érkezett 3 kommentárt - Secret Queen, Ever és Heni ♥ -, a 18 pipát, a 6.800 megtekintést és a 26 feliratkozót ♥! Várom a véleményeiteket! :D További szép hétvégét, jó pihenést és kitartást a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy