Chapter 10

Love Me Harder ft. The Weeknd

Feszülten figyeltem a mellettünk elsuhanó tájat. Még a rádióban szóló Bublé sláger sem nyugtatott meg. A gyomrom már indulás óta borsó nagyságú görccsel „boldogított”. Legszívesebben otthon maradtam volna. De most nemcsak rólam, hanem Harry-ről is szó volt. Kettőnkről.

- Nem lesz semmi baj, Vadmacska - tűrt a fülem mögé egy tincset a fiú, majd az államnál fogva kényszerített arra, hogy a szemébe nézzek. Smaragdzöld íriszei szeretetteljesen, mégis kétségbeesetten csillogtak - Lazulj el, jó?

- Amíg túl nem esünk ezen a megbeszélésen, addig az ájulás szélén leszek - motyogtam a combomon pihenő kézre simítva a sajátomat. Haz összekulcsolta ujjainkat s egy puszit lehelt a számra. Még mielőtt jobban belemerültünk volna a csókba, egy erélyes dudálás zökkentett ki minket; a jelzőlámpa zöldre váltott. Kuncogva húzódtam el az énekestől, aki nyugtalanul felmordult. - Indulnunk kellene...

- A koncert után nem kíméllek, ezt jól jegyezd meg! - villantotta meg ezerwattos vigyorát. A gödröcskék láttán még szélesebb mosoly terült el arcomon, a pillangóim felébredtek a hasamban. - Ha már úgyis porondon leszünk, elviszlek vacsorázni. Benne vagy?

- Csak olyan helyre vigyél, ahová nem kell kiöltözni - adtam meg magam egy vállrándítás közepette, miközben Hazza leparkolt egy szürke Audi mellett. Felsóhajtottam. - Félek.

- Nincs mitől - cirógatta meg arcomat hüvelyujjával, majd kiszállt mellőlem s az oldalamra sietett. Szerencsére egy rajongó vagy lesifotós sem állta utunkat, így kéz a kézben léphettünk be az épületbe. Paul már várt minket a recepciónál, ezért időm sem volt tüzetesebben körbenézni. Mintha az életem múlt volna rajta, úgy fogtam Harry kezét. Ráadásul arra is oda kellett figyelnem, nehogy pofára essek a magassarkúm miatt. Amikor beléptünk a hatalmas irodába, minden szempár felénk irányult. A levegő a tüdőmbe rekedt, valósággal küszködtem az oxigénbevitellel.

- Á, Harry! Örülök, hogy ideértetek! - ugrott fel a helyéről egy szőke hajú, fekete öltönyös fickó. Arcát néhány napos borosta fedte, mélykék szemeit fekete keretes szemüveg vette körül. Harmincas évei környékén járhatott; a tartása és a személyisége tekintélyt parancsoló volt. Mire feleszméltem gondolataimból, felém nyújtotta jobbját. - George Mills, a Modest! igazgatója. 

- Ariana Grande, örvendek - mosolyogtam rá erőltetetten. Le kellett gyűrnöm az epés megjegyzéseimet, nehogy még nagyobb kalamajkát okozzak.

Miután helyet foglaltunk, kezdetét vehette a megbeszélés. Kérdések záporoztak felénk, melyekre javarészt Haz válaszolt. Amikor a munkámra kérdeztek rá, úrrá lett rajtam az undor és a rettegés, csak feszengve tudtam válaszolni. Az irodát sutyorgások töltötték be, én pedig kis híján elsírtam magam szégyenemben. Az sem segített a helyzeten, hogy az igazgató tekintete mindvégig rajtam pihent. Akármerre néztem, magamon éreztem perzselő szemeit.

- A szavaidból ítélve szeretnéd, ha a kapcsolatotok megmaradna mindenféle szerződés vagy egyéb kötöttség nélkül... - szólalt meg az igazgató-helyettes, Jack. A göndörke biccentett egyet. - Ez megoldható. Egy feltétellel: Ariana-nak fel kell hagynia a prostitúcióval! Hatalmas ellenszenvet váltana ki a rajongók körében, ha megtudnák a kisasszony foglalkozását.

Egyszerre sokkolt és lepett meg a döntés. Örömmel mondanék le az életem e szakaszáról, kérni sem kell. A sokk a kapcsolatunk elfogadására vonatkozott. Nem gondoltam volna, hogy ilyen könnyen szemet hunytak a szórakozóhelyen történtek felett. Bár, kitudja, mi jár a fejükben.

- Természetesen elfogadjuk a feltételt - bólintottam rá néhány percnyi mérlegelést követően. Ha ez kell, hogy együtt lehessünk s a fiúk híre se romoljon, önként és dalolva hagyom magam mögött ez a „sötét korszakot”.

Azzal azonban mindannyian egyetértettünk, hogy ma már biztosan olvashatunk valamelyik pletykalapban a tegnapi incidensről. Ha képek nem is készültek, néhány szemtanút valószínűleg elcsíptek egy-egy szaftos részletért az újságírók.

- A sajtósunk majd eltusolja az ügyet, ha esetleg durvulnának a találgatások. Még egy dolog: többször ne keveredj ilyenbe! Ezzel árthatsz a bandának, te is tudod - az énekes szem forgatva bólintott egyet. Jack rosszallóan megrázta a fejét. - Semmit sem változol, igaz-e? Ugyanolyan pimasz vagy, mint mindig...

- Ilyen a formám - kortyolt bele ásványvizes palackjába Harry, én pedig akaratlanul is elvigyorodtam. A mosoly az arcomra fagyott, amikor a fiú keze a combomra siklott. Pilláim alól néztem fel arcára, melyen egy vidám vigyor trónolt levakarhatatlanul. Suttogva intézte felém szavait, miközben bőrömön zongorázott hosszú ujjaival. - Lángvörös az arcod, Vadmacska...
Említett testrészemet a kezeim közé rejtettem, mire a mellettem ülő fiú felnevetett. Látni nem láttam, de éreztem, hogy ismételten ránk terelődött a figyelem. Haza akartam menni. Most.
- Ha nincs más, akár mehetnénk is. Még vár rám egy üzleti ebéd - igazította meg nyakkendőjét George, majd odajött hozzám. Felvont szemöldökkel hátráltam egyet. Mit akarhat tőlem ez a barom? - Remélem, még találkozunk! Sok sikert a sztárvilágban, Ariana...
- Öhm... Köszönöm?! - motyogtam s miután köszönésképp biccentettem egyet, odamentem Harry-hez. Paullal beszélgettek éppen, de azt már nem hallottam, mi volt a beszélgetésük témája. Gyanúsan gyorsan hallgattak el. Mosolyt erőltetve arcomra szólaltam meg, bár a hangom kissé magasabb oktávon pihent. - Mehetünk?
- Persze. Később találkozunk, Higgs - ráztak kezet a férfivel, majd elhagytuk a helységet. Faggatózni nem akartam, de jó lett volna tudni, miről beszélgettek. Zakómat összébb húzva ültem be a kocsiba, aztán bekötöttem magam és egy pillanatra lehunytam a szemem. Túl sok minden keringett a fejemben. Amikor Haz beült mellém, felé fordultam. - Menj egyedül a próbára, én szeretnék egy kicsit pihenni a koncert előtt. Rendben?
- George kavart fel ennyire? - kérdezett rá rögtön, mintha a fejembe látott volna. Részben. Aprót bólintottam. - Az a kretén rosszabb, mint egy pióca. Amióta Jack előléptette, így viselkedik.
- Reménykedem benne, hogy nem kell többé találkoznom vele - mondtam őszintén, aztán kinéztem az ablakon. Már abban az utcában jártunk, ahol Harry háza állt. Pár perc múlva elhalkult a motor. - Küld el üzenetben a helyszín címét és a kezdés időpontját, oké?
Válaszul kaptam egy nagy bólintást s egy térdremegtető csókot. Rákvörös arccal és lemoshatatlan vigyorral szökdécseltem be a lakásba, majd fel a szobámba. Ruhástól borultam az ágyra, ahol azonnal elnyomott az álom.

***

A telefonom zenélésére ébredtem. Kipihenten nyújtóztam egyet s a készülékért nyúltam. Harry neve villogott a kijelzőn, ennek köszönhetően nagyot dobbant a szívem és a mosoly szélesebb lett az arcomon.

- A manóba! Én szerettelek volna felébreszteni... Mondjuk a csókjaimmal... - elkerekedett szemekkel meredtem a gardróbból kilépő fiúra. Ajkain dögös vigyor csücsült, szinte fülig érő. Haja laza kontyba lett fogatva; felsőtestét alig begombolt ing, hosszú lábait a már megszokott fekete farmernadrágja takarta. - Már megint paradicsom jelent meg a fejed helyén...

- Kellett neked ilyen jó pasivá válnod az évek során. Talán, ha azt az inget begombolnád, akkor nemcsak a mellkasod, hanem a szemeid vonzanák a tekintetem - térdeltem fel az ágyon, kezeimet pedig az ölembe ejtettem. Fogaimat az alsó ajkamba mélyesztve pislogtam párat, miközben oldalra döntöttem a fejem. Haz felnevetett. - Mi olyan vicces, hm?

- Alig 2 órája kaptál egy szenvedélyes csókot, Vadmacska... Ennyire ne legyél telhetetlen, mert a végén szexmániásnak foglak hinni - jött oda hozzám. Körém fonta karjait s mire észbe kaphattam volna, átdugta nyelvét a számba. Hevesen faltuk egymást, alig kaptunk levegőt. A zakóm már a földön pihent, ahogy a fiú inge is. Harry a nyakam harapdálásánál állt meg. - Fél óra múlva kezdődik a koncert... Utána elviszlek vacsorázni és ha jó kislány leszel, többszörös desszertben részesülhetsz...

- Kecsegtető, nagyon kecsegtető - hümmögtem visszafojtott kuncogással. Amint az énekes leemelt az ágyról, besiettem a gardróbba s átöltöztem. Sietősen átkocogtam a fürdőbe, ahol kifésültem a hajam és összekötöttem egy erős lófarokba. Miután felkerült a smink, kifestettem a körmöm. Fújtam magamra a kedvenc parfümömből, aztán lekapcsoltam a villanyt és mosolyogva összecsaptam a tenyerem. - Vedd fel az inged és induljunk, mert a fiúk kitekerik a nyakad!
Haz megrázta a fejét és roppant kifinomult mozdulatokkal, kellő lassúsággal magára kapta a ruhadarabot. Ahelyett, hogy szót fogadott volna nekem - gombolja be az ingét rendesen, ne úgy, mint aki magasról tesz az egészre -, lustán begombolt kettőt és diadalittasan, mint aki jól végezte a dolgát, kihúzta magát.
- Show must go on! - bokszolt a levegőbe, miközben a telefonjára pillantott. Mosolya szélesebb lett, mint eddig volt. Vajon mit titkolhat előttem? Egyáltalán titkol valamit? Fenébe a férfiak észjárásával!

-------------------------

Sziasztok!

Egy napot késett a Mikulásom, de annyi dolga volt, hogy sajnos csak most landolt a szánja nálam :) Kissé kritikus vagyok a fejezet első felével kapcsolatban, de Ti majd eldöntitek :) Köszönöm az előző részhez érkezett 4 kommentárt - Heni, Nelli, Veronica~ és Andrea Ranocchia: Sajnálom, hogy nem pakolom bele rögtön a mellékszereplőket a történetbe, de ők mellékszereplők. A másik pedig, kikérem magamnak, hogy a szexre épül a történet. Ha jól emlékszem, valahol már megemlítettem, hogy ez a blogom nem az a habos-babos és nyáltól tocsogó sztori lesz... Ki akartam törni ebből a világból. Ennyi az egész. Arról pedig nem én tehetek, hogy ennyi (84, azt hiszem) érdeklődő mellett nem kapsz visszajelzést... -, a 14 pipát és a 11.000! megtekintést ♥! Ti vagytok a legeslegjobbak ♥! További szép estét és sok-sok erőt kívánok a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy