Chapter 9

Dangerous

Rossz előérzetem támadt, amikor kiszálltunk a taxiból. A szórakozóhely bejáratánál alul öltözött lányok és kigyúrt, agyontetovált, nagydarab fiúk cigarettáztak vagy éppen hánytatták társukat. Orromat elöntötte a füst és a hányás szagának egyvelege. Nagyot nyelve fogtam meg Harry kezét, aki biztatásképp megszorította ujjaimat s egy puszit lehelt az arcomra.

- Menjünk! - suttogta fülembe, miközben maga után kezdett el húzni. Csendben lépkedtem az énekes mellett, aki biccentett egyet a biztonsági őrnek. Meg sem lepődtem azon, hogy egy fityinget se kellett fizetnünk. Miután leadtuk a kabátjainkat a ruhatárba, odamentünk a pulthoz. Haz-ra bíztam a rendelést. Derekamat átkarolva kérte ki az italokat. - Egy tonik és egy vodka-narancs lesz.

- Máris adom - a pultos csaj láthatóan elvörösödött, amikor a fiú rámosolygott. Pár perc múlva a poharainkkal egyensúlyozva s a táncoló tömegen átvágva telepedtünk le egy üres boxba.

A vodka marta a torkom, amit a narancs egy picit enyhített. Csípőm akaratlanul is mozogni kezdett az éppen dübörgő zenére, így lassan elkortyolgatva az alkoholos-gyümölcsös löttyöt hajoltam oda a göndör hajú félistenhez.

- Táncolni akarok - ajkaim közé véve fülcimpáját simítottam végig fedetlen mellkasán, amitől belemorgott a nyakhajlatomba.

- Ezt ne csináld többször... Nyilvános helyen vagyunk, Vadmacska - nyögte fülembe, majd felhúzott a helyemről s meg sem álltunk a táncparkettig. Karjait szorosan körém fonva húzta kacér vigyorra száját; kezei a fenekemen állapodtak meg. Felnyüszítettem, mikor nekem dörzsölte magát. A szűk farmeren keresztül igencsak érezhetővé és láthatóvá vált merevedése. - Kellett nekem rábeszélni téged a bulizásra... A gatyám idők kérdése és szétreped...

- Gondolj valami másra... Eszem ágában sincs még hazamenni - leheltem egy szolid csókot ajkaira s elkezdtem a dallamra ringatózni. Fejemet ide-oda dobáltam, tekintetemmel fogva tartva Harry elsötétült íriszeit. Incselkedve hajoltam közel arcához. - You need it, you want it... All over your body... I know that you want this wild, wild love [...]

- Ariana, ne csináld ezt... Azt akarod, hogy itt, mindenki előtt a magamévá tegyelek? Hogy bámuljanak minket, amikor fel-felnyögsz közben? Hm? - húzta végig orrát nyaki ütőeremen, majd ráharapott. Élesen beszívtam a levegőt és megszorítottam a fiú derekát. Az átlátszó, könnyű ing azonnal összegyűrődött. - Biztos nem megyünk még haza?

Megráztam a fejem, Haz pedig felsóhajtott. Talán kettő lassúbb számot még „végigtáncoltunk” - dülöngéltünk, nem léptünk se jobbra, se balra -, aztán helyet foglaltunk a pultnál. Az egyik bárszéken ülő, kopasz fazont azonnal felismertem. Kint cigizett, amikor megérkeztünk ide. Alkoholtól lángoló tekintete egyből rám, később az énekesre szegeződött. Alaposan végigmért minket s fintorogva odahajolt a mellette állóhoz. Tisztán hallottam, mit mondott. Harry feszülten szorította meg derekamat, amitől felszisszentem. A kezdeti rossz előérzet ismét úrrá lett rajtam.

- Mit keres itt ez a nyikhaj? - horkantott fel a kopasz, mire a haverja felénk pillantott. Ajkait gúnyos vigyorra húzta. Mit sem törődve velünk beszélgettek, egyre hangosabban. Olyan volt, mintha nekünk beszéltek volna. - Hihetetlen, hogy egy ilyen helyre buzikat is beengednek... Ráadásul elhozta a barátját is, hogy burkolja a vádakat. Felesleges fáradoznia...

- Ha jobban megnézed, a kislány egész jó. Egy laza etyepetyére biztosan vagy egy rövid „oboázásra” - röhögtek fel; az énekes pulton nyugvó keze ökölbe szorult. Agyamat pillanatok alatt elöntötte a düh, amikor a kopasz odaült mellém s fedetlen combomra simította kezét. Akárhogy is próbálkoztam, erős szorítását nem tudtam letaszítani magamról. Ahogy ujjai haladtak felfelé a tangámhoz, mérgesen fújtattam egyet. - Cica, lenne kedved velünk tölteni az éjszaka további részét? Kielégítő fizetséggel jutalmaznánk meg téged...

Haz-nak itt fogyott el a türelme. Miután ököllel belevágott a pultba, felugrott a helyéről és egy jobb horgossal kilendítette az egyensúlyából a kopaszt. A haverja rögtön nekiugrott az énekesnek, aki profikat megszégyenítően védte ki a rá mért ütéseket. A szívem a torkomban dobogott, a gyomrom pedig borsó nagyságúra zsugorodott. 

A verekedés a hátsó udvaron folytatódott, mert a pultos fiúk még az elfajulás előtt cselekedtek és szétszedték a két srácot a nyüzsgő tömeg segítségével, akiknek nagy része a táncparketten lézengett. Harry-ben túltengett az adrenalin, képtelen volt épp ésszel gondolkodni. Könyörögtem neki, hogy hagyja a francba az egészet, de hajthatatlan volt. Ahogy telt az idő, egyre több fiatal gyűlt körénk. 

- A kis buzi tud ám karmolni! - üvöltött fel mögülem valaki. Az énekes letörölte az állán végigfolyó vércseppet s a tömeg közé rontott. Ekkor kivágódott az ajtó. A kíváncsiskodók nagy része sutyorogni kezdtek, a többiek pedig csendbe maradtak.

- Mindenki menjen vissza az épületbe! Harry, te itt maradsz! - szólalt meg idegesen a férfi; a tömeg egy emberként indult meg befelé. Az énekes fújtatva dobolt az egyik lábával, karjait összefonva a mellkasa előtt. A kopasz felhorkantott, majd köpött egyet a betonra s bement ő is a haverjával. Összerezzentem, mikor a verekedést leállító pasas leteremtette Haz-t. - Mégis mi a francot csináltál? Miért kellett ilyen helyzetbe kerülnöd? Egyáltalán ki engedte meg, hogy a biztonságiak nélkül mászkálj? 

- Paul... - sóhajtott fel a fiú, miközben körém fonta karjait. Fintorogva töröltem le orrát és felrepedt alsó ajkát. A fájdalomtól aprót nyögött. - Mindent megmagyarázok, csak... Csak menjünk innen, kérlek!

Negyed óra múlva egy sötétített ablakú, fekete kisbuszban ültünk. Harry elmesélte a történteket Paulnak, aki csendben hallgatta Őt. Fejemet mindvégig az énekes vállán pihentettem, kezeink a combján kulcsolódtak össze.

- Szóval azt mondod, az a férfi provokált titeket? - kérdezte Paul, amint megtudta a verekedés okát. Bólintottam egyet. - El tudjátok képzelni, mekkora port kavart ez? Holnap ezzel lesz tele a sajtó! 

- Hagytam volna, hogy bántsák Ariana-t? Ezt te sem gondolod komolyan, Higgs! Tudod, hogy ok nélkül nem keverednék ilyen őrültségbe... De tennem kellett valamit, mert... - a szívem hevesebben kezdett verni. Még szerencse, hogy ültem, különben elájultam volna. Túl sok minden történt egyszerre. - ...Ari fontos személy számomra. Igaz, alig ismerjük egymást, ezalatt az idő alatt sok mindenen mentünk keresztül.

- A vezetőség akkor sem fog szemet hunyni efelett, ezzel legyél tisztában! Az én szavam az övék mellett semmi, mondhatnék bármit - rántott vállat tehetetlenül, a mellettem ülő pedig felsóhajtott. Akaratlanul is egy könnycsepp szaladt végig arcomon, amit azonnal letöröltem. Paul pechemre viszont észrevette. - Mi a baj, Ariana?

Szomorúan elmosolyodtam, majd megráztam a fejem. Talán most fog kijönni rajtam az elmúlt évek fájdalma? Talán ismét rám törtnek a gyötrelmes rémálmok, amik 18 éves korom óta majdnem minden éjszaka megtalálnak? Miért? Miért születtem ilyen szerencsétlennek?

Nyugtalanul emeltem fel a fejem s csináltam egy nyakkörzést. A kisbusz már Harry házánál parkolt. Mikor aludtam el? - kérdeztem magamtól, miközben felvettem a Paul által visszakapott kabátom.

- Holnap mindketten legyetek a stúdiónál, legkésőbb fél egyre! Összeülünk egy komolyabb megbeszélésre veletek kapcsolatban - Haz biccentett egyet, majd kezet fogott Paullal. Mielőtt kiszálltunk volna, a férfi megszólította a fiút. - Ja, és lesz egy fellépésetek is a fiúkkal. Jó lenne, ha megbeszélésről rögtön oda tudnál jönni a helyszínre. 

- Rendben, jó éjt! - mormolta az énekes unottan, aztán elhagytuk a kisbuszt. Akárcsak az udvaron végigsétálva, az előtérben sem szólaltunk meg. Gondolatainkba fordulva váltunk meg kabátjainktól s a lábbelinktől. Egy bögre tea elkészítése után felslattyogtam a szobámba, átöltöztem pizsamára és bebújtam a takaró alá. A gőzölgő italt magamhoz véve dőltem az ágy támlájának. Hazza teljes harci díszben csukta be maga után az ajtót, majd nekilátott a vetkőzésnek. Elmerengve bámultam egészen addig, míg körém nem fonta karjait a paplan alatt és egy fáradt puszit nem lehelt a vállamra. Lehunyt szemmel elmosolyodtam. - Sajnálom, hogy így alakult az este.
- Nem a te hibád, hogy ilyen gerinctelen néhány ember - kortyoltam bele a teába, majd az éjjeliszekrényre téve a bögrét fúrtam arcomat a fiú mellkasába. Ajkaim súrolták bőrét, amitől megborzongott egy kicsit. - Azért örülök, hogy nem történt komolyabb bajod.
Harry hasonlóan gondolkodott. Örült, hogy engem nem bántottak fizikailag. Elmondása szerint sosem tűrte el, ha valaki a nemi hovatartozását boncolgatta vagy éppen azt, hogy kivel találkozik. Végképp gyűlöli, ha bántják azt a személyt, aki valamiféle szerepet tölt be az életében. Bele se gondoltam, mit jelenthetek én Haz-nak... Egy ócska kis szerető, aki csüng minden szaván és akkor fekszik le vele, amikor az énekesnek éppen olyan hangulata van? Egy lány, aki eladja magát a férfiaknak, hogy eltartsa az alkoholista apját és önmagát? Kérdések hada cikázott a fejemben, alig tudtam elaludni.

***

Reggel kótyagosabb voltam, mint valaha. Zsongott a fejem és korgott a gyomrom. Beharapott alsó ajakkal bújtam ki Harry védelmező karjai alól, majd magamra vettem a köntösöm s lementem a konyhába. A palacsinta- és tojássütéshez nem volt türelmem, így maradtam a pirítósnál. Amíg a kenyérszeletek sültek, megkerestem a vajat és a lekvárt. Lassan 3 napja éltem már ebben a házban, mégis annyira idegen volt számomra minden. Alig találtam meg valamit, és ez bosszantott. Nem kicsit.
Miután megreggeliztem, egy frissen elkészült adaggal felmentem a szobába. Haz hason fekve kapaszkodott bele az egyik párnába, amin az én fejem pihent néhány órával ezelőtt. Kuncogva raktam le a tálcát az éjjeliszekrényre, aztán óvatosan ráültem a derekára s elkezdtem masszírozni a vállait. Jólesően felnyögött, de szemeit nem nyitotta ki.
- Abba ne merd hagyni, Vadmacska! - sóhajtotta rekedtesen, én pedig lejjebb tűrtem a takarót. Mintha értenék hozzá, úgy nyomkodtam a fiú lapockáját és derekát. Érintésem alatt összehúzódtak izmai. - El sem tudod hinni, mióta vágytam már egy ilyen könnyed kényeztetésre...
- Azért a tegnapi jobb volt - hajoltam füléhez, majd puszikat leheltem a füle mögötti részre s a nyakára. Ráérősen haladtam gerince vonalán egészen a bokszere széléig. Elfojtott nyöszörgések csapták meg a fülemet. Mielőtt belemelegedtünk volna a dologba, törökülésbe fészkeltem magam Hazza mellett és az ölembe raktam a tálcát. Az énekes megnyalta alsó ajkát. - Egyél, mert így is kihűlt a pirítós...
- Igenis, anyu - szalutált kisfiús vigyorral az arcán, mire felnevettem. Miközben Harry evett, beszélgettünk egy keveset. Szóba került a ma délutáni megbeszélés, amitől nemcsak én, de a fiú is tartott egy hangyányit. - Ha láttad és hallottad volna, mekkora veszekedés volt abból, hogy Zayn és Louis drogozott... Azóta is cseng a fülem.
- A mi ügyünk ahhoz képest piskóta... Ugye? - néztem kétségbeesetten a narancslevét kortyolgatóra. Elmosolyodott, majd megcirógatta az arcom. - Ezzel sokat segítettél, mondhatom.
- Nyugodj meg, Ariana! Ha nem keveredek megint balhéba, a vezetőség kezesbárány lesz velünk. Márpedig nem terveztem, hogy bunyóznék - törölte meg a száját s egy puszit lehelt az arcomra. Felsóhajtottam. - Áll még a relaxációs délelőttünk?
Bólintottam egyet. Hátha a jóga és a nyújtásos gyakorlatok elterelik a gondolataimat. Tiszta fejjel és lélekkel akarok állni a dolgokhoz. Ha idegeskedek, azzal nem oldok meg semmit... Csak még több szarságot zúdítok a nyakamba.

-------------------------

Sziasztok!

November utolsó szombatja... Hogy elszaladt az idő, nemde?! Jövő héten már jön a Mikulás, aztán nem sokkal utána a jól megérdemelt pihenés :) Még mielőtt ennyire előre szaladnánk, koncentráljunk a jelenre... Köszönöm az előző részhez 4 kommentárt - Alexa S., Heni, Andrea Ranocchia és Secret Queen ♥ -, a 17 pipát, a 10.000 (*-*) megtekintést és a 30 feliratkozót ♥! Ti vagytok a legjobbak ♥! Írjatok, pipáljatok és szavazzatok ;)! További szép estét, pihenésben gazdag vasárnapot és kitartást a jövő héthez ♥! Pusszpáá evribádii,

Macy